A Nemzeti Smart City Technológiai Platform (NSCP) projekt keretében olyan eredménytermékek (megvalósíthatósági tervek, dokumentációk) kerülnek előállításra, amelyek a 1486/2015. Korm. határozatban rögzített intelligens városi szolgáltatások technológiai platform rendszerének létrehozását alapozzák meg. Az eredménytermékek nem alkotnak részletes műszaki, vagy üzleti specifikációt, azonban olyan információkat tartalmaznak, amelyek a technológia platform létrehozása szempontjából jelentősek, hasznosak, ezáltal az NSCP technológiai platform elsődleges know-how-ját képezik. Az eredménytermékek különösen a platform műszaki, szervezési, jogi, gazdasági összefüggéseit teremtik meg, így a továbblépésre vonatkozó kormányzati döntés előkészítését is kiemelten támogatják.

Az eredménytermékek által létrehozott elsődleges know-how közvetlen hasznosítására első lépésben az erre a célra kijelölt és megvalósított pilot projektek szolgálnak. A pilot projektek városi környezetben tesztelik az NSCP-magszolgáltatások hétköznapi racionalitását és lehetővé teszik egyes szolgáltatások társadalmi-gazdasági hasznosságának mérését, ennek bázisán pedig további hasznossági becslések végezhetőek. A pilot projektek fenntartása esetén folyamatos referenciapontként szolgálhatnak a platform szolgáltatási portfoliójának további bővítésekor és kiterjesztése során.

Az eredménytermékek három, egymásra épülő fázisban hasznosulnak:

a) Eredménytermékek közvetlen hasznossága:

• Olyan technológiai platform kereteit fektetik le, amely az egységes, átjárható, modulárisan bővíthető elektronikus közszolgáltatási portfolió létrehozását közvetlenül és operatívan támogatja (alapja: 2014-2020-as időszak Közigazgatás- és Közszolgáltatás- fejlesztési Stratégiája, Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 1069/2014. sz. Korm. határozat és a Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. és 1743/2014. sz. Korm. határozatok)
• Az állampolgárok által érzékelhető, kézzelfogható eredmények szintjén bontja ki a kapcsolódó kormányzati stratégiákat
• Részletes műszaki és üzleti specifikálásra készre csomagolja a platform szolgáltatásait (közbeszerzésre előkészítés)
• Belső-külső szabályozási kereteket rögzít a platform működtetésére
• A pilot projektek helyi „éles” rendszereket hoznak létre a koncepció validálására és egy közszolgáltatásokra alkalmazható, az innovációk megtérülésére vonatkozó mérési rendszer kialakítására.

b) Eredménytermékek alapján specifikált és megvalósított platform rövid távú hasznossága:

• Helyi bevételtermelő képesség javítása:
  • A platform meglévő „offline” szolgáltatások kiváltása esetén költségcsökkentést, új szolgáltatások bevezetésénél azok költséghatékony, gyors elterjedését segítik
  • Olyan vidéki városokban tesz elérhetővé fejlett elektronikus szolgáltatásokat, ahol önálló kezdeményezéssel (helyi igények és várható pozitív megtérülés ellenére) nem indulnának meg ilyen irányú fejlesztések
  • Belső hatékonyságot javít – pl. parkolási pilot esetén jobb kapacitáskihasználással magasabb helyi bevételeket eredményez
• Szigetszerű fejlesztésekkel szemben, egységes sztenderdet és a valóságban is működő átjárhatóságot biztosít a központi és az arra épülő városi okos rendszerek között. Kétirányú innovációt támogat: segíti új közszolgáltatások helyi bevezetését és a helyi „best practice-k” országos adaptálását
• Az új elektronikus szolgáltatások az állampolgárok számára valós hozzáadott értéket és azonnal érzékelhető minőségjavulást okoznak, jelentősen javítja a szolgáltató állam képét
• Exportképes rendszerszervezési- és működtetési know-how-t alapít

c) Eredménytermékek alapján specifikált és megvalósított platform hosszú távú hasznossága:

• Nyílt platformként támogatja az új típusú közszolgáltatások fejlesztését, felpezsdíti a hazai innovációs piacot. Az állam és versenyszféra együttműködését a központi, helyi kormányzat igényei mentén szervezi
• A helyi és központi kormányzat számára új típusú, mélységű és mennyiségű tervezési-ellenőrzési adatot biztosít. Ez segíti az állam egyes alrendszereinek (pl. közlekedési, szociális, oktatási) optimalizálását, új alapokra helyezését, centralizálását-decentralizálását, állampolgárra szabott egyéni szolgáltatásnyújtását (pl. helyi- és országos kedvezményjogosultságok)
• A platform szolgáltatásainak folyamatos bővítésével erősödnek a szinergia hatások, ami
  • Szolgáltatási területeken átnyúló társadalmi-gazdasági hozamot eredményez
  • Felhasználói oldalon felgyorsítja az elektronikus szolgáltatások penetrációját (beleértve: készpénzmentes fizetés)
  • Állami oldalon pedig értékes adatvagyon keletkezését eredményezi

Az eredménytermékek alapján specifikált és megvalósított platform közgazdasági teljesítménymutatók alapján is értékelhető, különösen a gazdasági nettó jelenérték (ENPV) és a gazdasági belső megtérülési ráta (ERR) alkalmazásával. Az induló szolgáltatások ismeretében a platform által generált pénzügyi és társadalmi hasznok összegének tárgyévi értéken meg kell haladnia a pénzügyi és társadalmi költségek összegét (tárgyévi értéken számolva), hogy gazdasági racionalitása megalapozható és Európai Uniós finanszírozásra felkészíthető legyen. A pénzügyi és társadalmi hasznok számszerűsítése a platform megvalósításának terjedelmétől (projekt szkóp) függ, de előzetesen feltételezhető, hogy – hasonlóan az országos elektronikus jegyrendszer megtérülési vizsgálataihoz – már önmagában a központi adatbázistól várható hatékonyságnövelés biztosítja a projekt pozitív gazdasági nettó jelenértékét, azaz megtérülését.